Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.
már
18

AZ AUDITÍV ÉSZLELÉS

Életünk tele van zajokkal, zörejekkel, neszekkel. Ezek gyakran előjelző vagy figyelmeztető értékkel is bírnak, ezért a felismerésnek, azonosításnak különös jelentősége van. Gondoljunk arra, hogy milyen félelmetes, ha ismeretlen helyen nem azonosítható hangokat hallunk.

Az auditív észlelés a következő részekből áll össze:

Alakállandóság: Például a porszívó, vagy az anyánk hangjának azonosítására való képesség.

Figura-háttér: Az adott zaj vagy hang, beszéd kiválása a háttérből pl. az apa utasításának a meghallása, miközben szól a TV.

Differenciálás: Két hang közötti különbség vagy azonosság felismerése (pl. lép vagy tép).

Tagolás: A mondat, a szó elmeire való felbontásának a képessége.

disz6.JPG

Téri helyzet: Tárgyak térben elfoglalt helyének meghatározása, a hang alapján, pl. a konyhában leesett egy pohár.

Irányok: A hangok térbeli azonosítása, az apa a hátam mögött telefonál.

Szerialitás: A hangok, zajok sor-sorozat sorrendjének azonosítása, reprodukciója. Például:  "kinyílt a fürdőszoba ajtó, zubog a víz, a testvérem fürdeni fog" szavak mondatba rendezése.

Transzformálás: A hangok vizuális ingerbe fordítása pl. írás.

A BESZÉDÉSZLELÉS

Az ingerfelvételt követő, és az ingerfeldolgozást megelőző fázis. Ebben a szakaszban leválasztjuk a hangot, hangcsoportot a háttérről, megítéljük, hogy fenyegető-e beazonosítjuk, hogy melyik irányból érkezett, milyen típusú, minőségű, magasságú (női, férfi, gyerek, vagy éppen állathang). Emberi beszéd esetén képesek vagyunk részekre is bontani, halljuk a különbséget kép-gép, a torzulást jigó-rigó, a hang hosszúságát hall-hal. A csecsemő erre a bonyolult észlelési teljesítményre még nem képes. Biológiai programja révén, azonban folyamatosan gyakorol és éppúgy, mint a többi területen (látás, téri tájékozódás stb.), az észlelése az iskoláskor kezdetére válik olyanná, mint a felnőtteké.

Azoknál a gyerekeknél, ahol a beszédfejlődésben fizikai korlátok (nagy orr mandula, gyakori megfázás és allergia) miatt a beszédészlelés fejlődése zavart, elsősorban a hangazonosítás terén mutatkozik a hiány. Ha a gyerek jó értelmi képességű és/vagy jó beszédkésztetésű, ez a hiány csak az iskolába kerülést követően fog kiderülni. Minél jobb képességei vannak az említett két területen, annál később, általában harmadikban, de legkésőbb hatodikban diagnosztizáljuk őket. Természetesen függ a terheléstől is, pl. kéttannyelvű iskola esetén korábban jelentkeznek a problémák. Súlyosabb beszédészlelési problémánál a gyerek lehet beszédhibás (amikor nem a hangképzéssel van a problémája), ilyenkor pont úgy ejti a szavakat, ahogy hallja őket. Ezeket a gyerekeket nem is lehet kijavítani, mert dühösen veszekednek, hogy ők pontosan ugyanazt mondják, amit mi, hiszen a hangok közötti különbséget nem hallják. Még súlyosabb esetben a gyerek megkésett beszédfejlődésű. Ezek a gyerekek három évesen még nem beszélnek, a mesére nem figyelnek, filmet nem néznek, gyerekekkel nem nagyon játszanak együtt, nem is beszélgetnek velük, és a felnőttek nekik szóló mondanivalóját sem hallgatják meg, igyekeznek a szemkontaktust is kerülni.

Ha a beszédet észleltük, akkor a következő szakaszban megkezdődik a feldolgozás. A kapott információt összevetjük az elvárásainkkal, emlékeinkkel, ismereteinkkel, értékeljük és eldöntjük, hogy mit kezdünk vele. Ez a beszédértés fázisa.

A bejegyzés trackback címe:

http://disz.blog.hu/api/trackback/id/tr405143764

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.